Cégünk az elmúlt egy évben kevésbé volt elérhető a nagyközönség számára, mert tanulmányokat folytattam. Emberi erőforrás tanácsadó lettem és humánpolitikusként dolgozom.
Januártól tervezem a Kertet. Nagyon sok munka, lemondás és mégis „nyereség”, bőség és remény, nem utolsó sorban összefogás van abban, ha a Kert termőre fordul. Sokféleképpen értelmezhetem a kertet. Abban, amit gondolok, hiszek, teszek és tanulok sok-sok összefüggés van. Nem menne ez a Mennyei Atya áldása nélkül. Ő az én Gazdám.
Finom, egészséges, vegyszermentes terményeket ad a Föld. Az ételünk az életünk. Ez a Hunyadi Lekvárium filozófiája is.
Fel kell készülni mindenre! Sokat kell tanulnom, hiszen az egyre változó, mélyülő légköri és egyéb aszály sarkall arra, hogy olyan termesztési, védekezési eljárásokat tanuljak meg, ami nem zsákmányolja ki a talajt. Minél többet szeretnék tanulni az ökológiai gazdálkodásról!!! Ez egy hatalmas egység, amibe bele-beleveszek…de szolgálni kell ahhoz, hogy arassunk.
Sikerült bővíteni a tudásunkat és tapasztalatokat szereztünk (de nem eleget még) a fenntarthatóság jegyében. A változó időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva locsolórendszert alakítottunk ki, olyan növénytársulásokkal kísérleteztünk, melyek a szárazságot jobban tűrik és kölcsönös együttélésük segíti Őket a növekedésben.
Alkalmazkodnunk kellett a az egyre növekvő UV sugárzáshoz és be kellett vezetnünk az árnyékolás techológiáját: árnyékolló hálót használunk, hogy a növények levelei ne égjenek meg. Sokkal jobb lett a vízfelhasználás, javult a növények vízháztartás gazdálkodása. Nagyon sok tanulmányt olvastunk, sokat beszélgettünk más gazdálkodókkal és újra rá kellett találnom egykori mesterem, Dr. Hajnal Klára tanítására: mi a fenntartható fejlődés, hogyan alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez. Nekünk is paradigmaváltáson kellett keresztül mennünk!
Szerettünk volna egy kosárközsséghez tartozni, nem válaszoltak a kérésünkre. Rá kellett jönnünk, hogy mi, magunk vagyunk a kisközösség. Amibe tartozni szerettünk volna, ott nem kellettünk, ahová fel akartak venni bennünket, oda mi nem akartunk tartozni. Hogy miért nem? Ez legyen az Ő gondjuk!
Mi nem gyártunk tömegtermékeket. Nem úgy készítjük a terményeinket, hogy ez van, ebből lehet választani. Nem „nyomatjuk” a földet, hogy „gyerünk, mégtöbb jöjjön ki belőle”. Élni és élni hagyni, szelíden a Földet szolgálva megadni mindent, amiben a föld is azt adja meg számunkra, amire készülünk.
Paradicsomok locsolása
ÖSSZEFOGÁS
Mint minden évben, idén is a Barátainkkal együtt palántáztunk. Már januárban leadtuk a rendelést Fekete Andrásnak és feleségének Feketéné Váradi Kittinek, akik a legcsodálatosabb emberek! 1200 tő palántát ültettünk el és egyetlen sem pusztult el belőle! Olyan hatalmas mennyiségű termést tudtunk „kiszeretni” a növényekből, amit nélkülük biztosan nem tudtunk volna.
Ott voltak velünk a fiamék is, akik tanulni kezdték hogyan lehet és kell tisztelni a talajt, alkalmazkodni a növények igényeihez. Egyszerre volt jelen a múlt és jelen és érhetett a jövő! Megadatik, hogy tegyünk egymásért, hogy együtt legyünk, hogy finom ételt készíthessek nekik. Köszönöm, hogy vagytok nekem, nekünk! Mindegy mennyi idő telik el, mi történik az idő szövetében – akik szerették egymást mindig is összetartoznak!Ők, a Barátaink a mi jobbik felünk fényei, akikért hajnalban is elindulunk ha szól a telefon és csak annyit kérdezünk:” ásót vagy pálinkát vigyünk”.
Közös erő
Hisszük és tesszük, hogy a közösség összetartó ereje olyan támasz, ami segít a mindennapokban.
Természetesen vannak alapok, kezdetektől folyamatosan készített lekvárok, zöldségkrémek, pékárúk, de miközben mi is tanultuk magunkat, a kertet, a gazdálkodást eljutottunk oda, hogy mi igenis „szerelemből” alkotunk.
Bővítettük a palettánkat. savanyúságokat, fermentált zöldségeket is készítünk és ezen eljárásokban tudunk olyan új íz-varációkat kínálni, melyek nagy körben lettek érdekesek.
PiacIT
Létrehoztak egy alkalmazást, melyen keresztül az őstermelőket találhatják meg a fogyasztók. Mi is csatlakoztunk, itt is elérhetőek vagyunk!
